delvidekkutato.hu

Délvidéki Szemle - X. évfolyam 1. szám

Munkatársaink

Dr. habil. Zakar Péter történész, a kutatócsoport vezetője
	Születési év: 1963.10.30. Kutatási terület: A 19. századi magyar történelem, különös tekintettel annak egyháztörténeti vonatkozásaira, illetve az 1848/49-es szabadságharc történetére
1963-ban született Budapesten. 1989-ben végzett a JATE Bölcsészettudományi Karán, történelem-filozófia szakon. Ugyanott 1995-ben egyetemi doktori címet, a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1998-ban PhD-fokozatot szerzett. Kutatási területe a 18–19. századi egyháztörténet, illetve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc története. Tanulmányait a Hadtörténelmi Közlemények, az Aetas és más szakfolyóiratok közölték, eddig hét önálló kötete jelent meg. Számos hazai és nemzetközi ösztöndíjat nyert el. A Magyar Történelmi Társulat Csongrád Megyei Szervezetének, valamint a SZAB Filozófiai és Történeti Szakbizottsága Magyar Történeti Munkabizottságának tagja. 1990 óta dolgozott a szegedi főiskolán, 2000. július 1-től főiskolai tanár. 2004. dec. 1-én a PTE-n tartotta meg habilitációs előadását. 2011. február 1-jétől a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója. Fontosabb publikációk: – Sujánszky György Euszták: Az aradi rendház naplója (1847−1851). S.a.r.: Zakar Péter. Budapest, 2007. 103. – A tábori püspökség története 1773-1868. Szeged, 2010. 384. – 1848-1849. A szabadságharc és forradalom története. Szerk. Hermann Róbert. Írták: Bona Gábor, Csikány Tamás, Dobszay Tamás, Estók János, Fónagy Zoltán, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Urbán Aladár, Zakar Péter. Budapest, 1996. 463. (2. kiadás: 1848−1849. A forradalom és szabadságharc képes története. T.K.K. [Debrecen , 2009.] – Vértanúk könyve. A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai 1848−1854. Szerk.: Hermann Róbert. Írták: Demeter Zsófia etc. Zakar Péter. Budapest, 2007. 352. – „Kossuth – Moses der Ungarn”. Das Kossuth-Bild der liberalen Geistlichen mit besonderem Blick auf die reformierten Pfarrer 1848/49, in.: Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918. Márta Fata – Anton Schindling (Hgg.) Münster, 2010. 357−375. (2. kiadás: 2011.)

Biernacki Karol Dr. főlevéltáros, levéltárigazgató
	Születési dátum: 1964.09.22.
1964-ben Jasłoban, Lengyelországban született. 1983-ban sikeres felvételi vizsgát tett a Varsói Józef Piłsudski Egyetemen. A tanévet a lengyel állam ösztöndíjasaként a budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetben abszolválta, mely által 1984-89 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait. 1989 óta a Csongrád Megyei Levéltárban dolgozik. 1993-ban az ELTE-n szerzett levéltáros oklevelet. 1995-től a megyei levéltár szocialista kori iratállomány csoportvezetője, 2008 óta a megyei levéltárigazgatói pozíciót tölti be. Doktori disszertációját 1996-ben védte meg, a „Lengyel – magyar diplomáciai kapcsolatok alakulása 1918-1926 között” címmel. 1998 óta a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke, 1999-2001 között, illetve 2006-tól az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat alelnöki tisztét tölti be. 2002-ben Lengyel Köztársaság államelnökének határozata alapján a „Lengyel Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjével” tüntették ki. 2008 óta a Lengyel – Magyar Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke.

Döbör András Dr. történész
	Születési dátum: 1974.11.26. Kutatási terület: A magyar történelem politika- és sajtótörténete, a magyar civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, olvasókörök) története
1974-ben született Lengyeltótiban, gimnáziumi tanulmányait Kapuváron, főiskolai tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, egyetemi tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, a Debreceni Egyetem doktorandusza, 2015-ben szerzett PhD fokozatot történelemtudományok tudományágban a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájában (Doktori disszertációja: Sajtópolitika és politikai sajtó Magyarországon a 18. század végén és a 19. század első felében). Történész, történelem szakos bölcsész és középiskolai tanár, történelem és orosz szakos általános iskolai tanár, könyvtáros, művelődésszervező, újságíró. 1997-1999 között a Belvedere Meridionale társadalomtudományi folyóiratnak főszerkesztője, 2000-2004 között főmunkatársa, 2005-2014 között szerkesztőbizottsági tag, számos konferencia szervezője, tanulmánykötet szerkesztője, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület alapító tagja, az SZAB Állampolgári Kompetenciák Munkabizottság, és a SZAB Délvidék Kutató Központ Munkabizottság tagja. 2014-től a Délvidéki Szemle történettudományi folyóirat szerkesztője. 2003-2007 között az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékének tanársegéde, 2007-től a Szegedi Tudományegyetem Szakképzési Továbbképzési és Távoktatási Központ igazgatója, adjunktus. 2014-től az egyetem felnőttképzési igazgatója. Fontosabb publikációk: – A nemzeti kultúra és a magyar nyelv ügye a felvilágosodás- és reformkori magyar sajtóban. In: Kultúra – művészet – társadalom a globalizálódó világban. /szerk.: T. Kiss Tamás. Szeged, 2007. 45-50. – A modernizáció kérdései és útjai a felvilágosodás-kori magyar politikai sajtóban. In: Tradíció és modernizáció a XVIII-XX. században. /szerk.: Bodnár Erzsébet-Demeter Gábor. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2008. 103-115. – Egy székely hírlapszerkesztő élete a bécsi sajtópolitika hullámverésében. In: Közös múlt és közös jövő. /szerk. Kiss Gábor Ferenc. Szeged-Arad, Belvedere-Szövétnek különszám, 2008. 31-38. – A magyar nyelv ügye a Jelenkorban, Széchenyi István politikai programjának szolgálatában. In: Tanulmányok: Történelemtudományi Doktori Iskola. /szerk.:Bárdosi Vilmos. Budapest, ELTE BTK, 2012. 5-12. – A Jelenkor a nemzeti identitás és a polgári átalakulás szolgálatában az 1830-as években. In: Közép-Európai Közlemények 2012. V. évf. 2. sz. 169-177. – Széchenyi István politikai programja a Jelenkor tükrében. In: Hallgatói Műhelytanulmányok, 2. Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola. /szerk.: Forisek Péter, Hajdufi Orsolya, Szabó-Zsoldos Gábor, Szendrei Ákos. Debrecen, Debreceni Egyetem, 2013. pp. 85-96. – Sajtó és cenzúra a 18. és 19. század fordulóján Magyarországon In: MÉDIAKUTATÓ : MÉDIAELMÉLETI FOLYÓIRAT 2014. XV. évf. 2. sz. 17-28. – II. József törökellenes háborújának interpretációja és elhelyezése a Magyar Kurír 1789-es évfolyamának témahálójában. In: Tanulmányok a magyar történelemből a kora újkortól a legújabb korig: Válogatás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola által 2014. április 25-én, Szegeden szervezett tudományos konferencia előadásaiból. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2014.04.25 /szerk. Döbör András, Zeman Ferenc. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, 2014. 25-34. További információ: http://doborandras.webnode.hu/

Fábián Borbála Dr. történész
	Kutatási terület: Közvilágítástörténet, világítás történet, Bácska és a Délvidék történelme, városfejlődés és polgárosodás a 19. és a 20. század első felében Magyarországon
A Szegedi Tudomány Egyetemen Történelem, Magyar nyelv és irodalom és Filozófia szakon bölcsész és tanár diplomát szerzett, valamint elvégezte az etika és politika elmélet speciális képzéseket. 2003-2006 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karának Történelem Doktori Iskolájának Gazdaság-, régió- és politikatörténeti műhelyének hallgatója volt. PhD doktori disszertációját Magyarország dualizmuskori közvilágítástörténetéből „A mívelt városokban szükséges utczavilágításról” címmel „summa cum laude” védte meg. 2008-ban a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. 2014-ben kulturális menedzser szakképzettséget szerzett. 2010 óta a Bácsország Vajdasági Honismereti szemle szerkesztőbizottságának tagja, és 2011-től olvasószerkesztője. 2014-től NSZFH Szakképzési és Felnőttképzési történeti kutatócsoport tagja. Fontosabb publikációk: A bajai könyvtár kincsei, Baja, 2009. Magyarország kivilágítása a XIX. század második felében, Az állam szerepe a közvilágítás alakulásában, In: Állam és nemzet a XIX – XX. században, szerk: Bodnár Erzsébet – Demeter Gábor, Debrecen, 2006, 344-355. Az első szegedi légszeszfogyasztók, In: Móra Ferenc Múzeum évkönyve Történeti tanulmányok (Studia Historica) 11., 2008. 101-130. Egy kisvárosi nemesi rezidencia építésének története, In: AETAS 2009/4. 156-171. A bajai hajómalmok adattára a 19. század végén, In: Malmok a vizen, szerk: Fábián Borbála, Baja, 2012, 64-81. A loretói kápolnától a Szentsírig, a bajai Páduai Szent Antal templom kápolnájának története , In: Nyolcszázesztendős a ferences rend, Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák, 8/1., Budapest, 2013. 292-302. A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban, URBS: Magyar Várostörténeti Évkönyv IX.: pp. 173-198. (2014)

Fejős Sándor Dr. történész
	Születési dátum: 1973.06.03. Kutatási terület: Bácska története a XX. században
Történelem szakos középiskolai tanár. Felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte történelem és szerb szakon. 1998-tól 2008-ig a magyarkanizsai gyógyfürdő történetét dolgozta fel, amely könyv formájában is megjelent. A Fiatalok a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság tagja, a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezet felügyelő bizottságának elnöke, és a Vajdasági Kutató Központ Egyesület titkára. Jelenleg helytörténészként az észak bácskai régió 1944-45-ös magyarellenes attrocitások feltárásán dolgozik. Fontosabb publikációk: – A Csodakút. A kanizsai gyógyfürdő története. Hálózat a Szabad Információért Alapítvány, Szeged, 2008. – A kanizsai gyógyfürdő története in: Belvedere Meridionale, X. (1998) 3-4. szám – Habsburg Miksa mexikói kalandja in: Belvedere Meridionale, X. (1998) 5-6. szám

Fizel Natasa Dr. neveléstörténész
	Születési dátum: 1978 Kutatási terület: Felsőoktatás–történet a 20. században, különös tekintettel az intézmények közötti együttműködés történetére, a Délvidék nevelés- és oktatástörténete
1978-ban született Orosházán. Középiskolai tanulmányait a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium német kéttannyelvű osztályában végezte. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán 2001-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát, 2010-ben Ember és társadalom műveltségterület tanár, és Multikulturális nevelés tanára MA diplomát szerzett. 2012 óta az SZTE Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Történeti pedagógia, neveléstörténet programjának hallgatója, doktorjelölt. 2009 óta az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója, tanársegéd. A SZAB Neveléstörténeti Munkabizottság, a SZAB Állampolgári Kompetenciák Munkabizottság, és a Hungarian Educational Reserch Assosiation (HERA) tagja. Kiss Áron Neveléstörténeti Tehetségműhely vezető mentora. Fontosabb publikációk: – Fizel Natasa: Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak áthallgatási adatai. Földrajz, természetrajz, vegytani szakcsoport (1928–1937). In: Fizel Natasa és Nóbik Attila: Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére. Szegedi Egyetemi Kiadó. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2014. 35–48. – Fizel Natasa: Kooperáció vagy integráció? A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködésének szegmensei 1928 és 1932 között. MAGYAR PEDAGÓGIA 114. 4. (2014) 237–257. http://www.magyarpedagogia.hu/document/2_Fizel_MP1144.pdf – Fizel Natasa: Sík Sándor szerepe a párhuzamos tanszékek megalakulásában a Ferenc József Tudományegyetemen. In: Miklós Péter (szerk.): Sík Sándor eszmekörei. Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, Szeged, 2014. 63–75. – Fizel Natasa: Neveléstudományi tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem múltjáról és jelenéről. Délvidék Kutató Központ, Szeged, 2013. – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a főiskolai hallgatók áthallgatásának tükrében (1928–1932.) In: Baksa Gabriella, Hegedűs Judit és Nóbik Attila (szerk.): A neveléstörténet változó arcai. Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 109–120.

Forró Lajos Dr. történész, a Délvidék Kutató Központ alelnöke
	Születési dátum: 1970.01.02. Kutatási terület: Magyarellenes atrocitások a Délvidéken 1944-45.
Délvidéki származású, szegeden élő történész, könyvtáros, újságíró, a TiszapART Kulturális Televízió főszerkesztője, az SZTE JGYPK oktatója. 1992-ben kezdett el foglalkozni a délvidéki magyarok 1944-45. évi tragédiájával. 1995-ben jelent meg első könyve, azóta számos publikációja látott napvilágot a témával kapcsolatban, több konferencia szervezője, tanulmánykötet szerkesztője. Alapító tagja a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesületnek, a Fiatalok a Dél-alföldi Médiában Alapítvány elnöke, a Vajdaság Kutató Központ Egyesület tagja, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar tagozatának tagja. 2009-ben Jelöletlen tömegsírok címmel filmet készített a délvidéki magyarellenes atrocitásokról. Az 1944–45-ös délvidéki események feltárása és tisztázása, valamint a magyar és a szerb nép közötti megbékélési folyamat sikere érdekében végzett tevékenysége elismeréseként 2015-ben, a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta neki. Fontosabb publikációk: – Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon, Szeged 1995.; bővített kiadás 2007. –„Jelöletlen tömegsírok” Magyarellenes jugoszláv atrocitások a Délvidéken, 1944. In: História, 2010. XXXII. évfolyam 8. szám, 4–6. – A 183-as fond (kutatási lehetőségek a Vajdasági Levéltárban – Fond 183 (Research Possibilities int he Vojvodina Archives). In: Magyarok és szerbek 1918–2012, Együttélés, múltfeltárás, megbékélés – Hungarians and Serbs 1918–2012, Coexistence, Revealing the Past, Reconciliation. Szerk.: Glatz Ferenc, Budapest, 2013. 275–286. – Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus Emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében. Szeged–Zenta, 2013. – Az 1944/45-ös délvidéki partizánmegtorlás historiográfiai áttekintése. In: Délvidéki Szemle, 2015/II. 97-109.

Hegyi Ádám Dr. irodalomtörténész
	Kutatási terület: Békés–Bánáti Református Egyházmegye története 1711–1821 között, svájci–magyar kulturális kapcsolatok a 18. században
Iskolái: Szegedi Tudományegyetem – történelem szakos középiskolai tanár – könyvtári informatikus (2000) Szegedi Tudományegyetem, Európai politika speciális képzés (2001) 2013 óta foglalkozik a Békés–Bánáti Református Egyházmegye 1711–1821 közötti történetével. Az általa vizsgált időszakban az egyházmegye önmagát ugyan csak Békési Tractusnak hívta, de területe a Bánátra is kiterjedt, mert 1781 után több református egyházközség is létrejött a Bánságban. Kutatása célja, hogy a délvidéki reformátusok hétköznapi életéhez kapcsolódó forrásokat feltárja és monográfiában összegezze az egyházmegye történetét. Korábbi kutatásai során Szögi László vezetésével a Svájcban tanult magyarországi diákok adattárát állította össze, valamint Latzkovits Miklós irányításával peregrinációs emlékkönyvek feltárásában vett részt. Fontosabb, a Délvidék történetéhez kapcsolódó publikációk: Die Rolle der Buchbinderprediger in der Meinungsformung von ungarischen und deutschsprachigen reformierten Gemeinden am Ende des 18. Jahrhunderts bezüglich der gedruckten Bücher im südöstlichen Teil des Königreichs Ungarn in: Jitka RADIMSKÁ (ed.): Knihy v proměnách času. K výzkumu zámeckých, měšťanských a církevních knihoven, České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Filozofická fakulta, Ústav romanistiky, 2015, 94–115. A túlvilágról alkotott elképzelések a szentesi református gyülekezetben a 18. század végén in: BÁTHORY Orsolya (szerk.): Menny és pokol a barokk kori ember életében, Budapest, 2014, 135–148. „…hogy a maga munkája helyett a másét mondotta el…” A református gyülekezet plágiumvitája Hódmezővásárhelyen a XVIII. század végén, FONS, XXI. 2014 (4), 431–459. „…a bé küldött informationak vélünk való nem közlése…” Információk akadályozása és terjesztése a Békési Református Egyházmegyében a 18–19. század fordulóján, Új Jel-Kép, 2014/3, [elektronikus kiadás], http://communicatio.hu/jelkep/2014/3/hegyi_adam.htm „Szükségtelen bibliothécák” és folyton csak olvasó lelkészek a Békési Református Egyházmegyében a 18. század végén, Mediárium, VIII. 2014 (3), 5–24. "...kik hogy másoknál böltsebbeknek láttassanak, a vallást tsúfolják...": A vallásellenesség problémája a szentesi református gyülekezetben a 18–19. század fordulóján, Collegium Doctorum. Magyar Református Teológia, 2013 (9). p. 107–124.

Kávai Szabolcs történész
	Születési dátum: 1970.01.01. Kutatási terület: Társadalmi egyesületek a Délvidéken
Magyarkanizsai történelemtanár. Felsőfokú tanulmányait a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Miskolci Egyetemen végezte, történelem szakon. 1995-ben kezdett foglalkozni a délvidéki társadalmi szervezetek – elsősorban Magyarkanizsa – történetével. Fontosabb publikációk: – Emberségünk Vára. Magyarkanizsa, 2001. – Magyarkanizsai társadalmi egyesületek 1945-ig. Hálózat a Szabad Információért Alapítvány, Szeged, 2007.

Mészáros Zoltán Dr. történész, főlevéltáros
	Születési dátum: 1969.10.01. Kutatási terület: Ideológiák a 20. században, titoizmus
Középiskolai történelemtanár és levéltárosi diplomával rendelkezik, amely okleveleket az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett meg 1989. és 1994. között. PhD tanulmányait Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Interdiszciplináris Doktori Iskola, „Európa és a magyarság a 18-20. században” Doktori Programjának keretein belül végezte 2007-ben, a legmagasabb záró osztályzattal. Jelenleg Szabadkán él. Tagja Magyarságkutató Tudományos Társaságnak, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak, a Zenith Civil Szervezetnek, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének és a Északbácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének. Fontosabb publikációk: – A Korai Titóizmus propagandája. Életjel könyvek, Szabadka, 2008. – Mađari u propagandi ranog titoizma = Ex Pannonia, Subotica, 2006, 5-17. – Jugoszlávia – Két állam és két dezintegráció = Limes (Tudományos szemle), Tatabánya, XXI évf., 80. szám, 2008/4. (Aktuális balkán), 67-85. o. – Bodnár Erzsébet – Demeter Gábor (szerk): Tradíció és Modernizáció a XVIII–XX. Században. Hungarovox Kiadó, Budapest, 2008. (A korai titóizmus pragmatikus múltkezelése 301-334. o.) – A titóizmus szakaszolásának kísérlete = Bácsország (Vajdasági honismereti szemle), 2010. 2/53. 2-9. o. (és egyben ennek, a titóizmusról szóló számnak a szerkesztése)

Miklós Péter Dr. történész
	Születési dátum: 1980 Kutatási terület: A koalíciós évek párttörténete és politikai élete (1944–1949); A magyar katolicizmus 19–20. századi története; Szeged és a dél-alföldi települések helytörténete
1980-ban született Szegeden. Középiskolai tanulmányait a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban végezte, ahol 1998 júniusában tett érettségi vizsgát. A Szegedi Hittudományi Főiskolán 2002-ben hittanár, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2004-ben történelem szakos bölcsész és tanár diplomát szerzett, kisebbségpolitika (MA) szakos tanulmányait 2013-ban fejezte be a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán. Politikatörténeti tárgyú értekezését 2012 decemberében védte meg a Szegedi Tudományegyetem történettudományi doktori iskolájában (a „Magyarország 16–20. századi eszmetörténete” alprogramban), amivel „summa cum laude” minősítésű doktori (PhD) fokozatot szerzett. 2004 óta a szegedi egyetem oktatója. Történész-muzeológusként a Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársa volt 2007 augusztusa és 2012 augusztusa között. Alapító tagja a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság 2006-ban megszervezett Modern Kori Egyháztörténeti Munkabizottságának, 2007-től szerkesztője a Belvedere Meridionale. Történelem és társadalomtudományok című folyóiratnak. Kutatásait 2006–2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia és a Sasakawa Young Leaders Fellowship Fundation támogatta. 2006-tól három egymást követő éven keresztül elnyerte a Faludi Ferenc Akadémia kutatói ösztöndíját. A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Dunatáji Népek Kutatása Szakalapítványa többször támogatta, s 2009-ben alkotói támogatásban részesült Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától. Fontosabb publikációk: – Város, egyház, társadalom. Tanulmányok a szegedi katolicizmus történetéről. Szeged, 2004. 308 old. – Vallás, politika, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok. Szeged, 2006. 224 old. – „A jelen kor vészes napjaiban.” Dokumentumok a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéhez. Szeged, 2006. 112 old. – A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben. Tanulmányok Radnótiról, kortársairól és a szegedi egyetemről. Szeged, 2011. 160 old. – Fejezetek a tiszaszigeti templom és plébánia történetéből. Tiszasziget, 2012. 38 old.

Mojzes Antal helytörténet kutató
	Születési dátum: 1934.05.02. Kutatási terület: Bajmok története
Élt: Bajmok, 1934.05.02. – Bajmok, 2015.05.22. Tanítóképzőt, majd pedagógiai akadémiát végzett. Évtizedek óta foglalkozik helytörténet-kutatással. 1984 óta napjainkig 17 könyve jelent meg, magyar és szerb nyelven. Ezekben elsősorban Bajmok település múltját tárta fel. Kutatásait rendszeresen publikálja folyóiratokban és lapokban. A Vajdasági Helytörténeti Társaság megalapításának egyik kezdeményezője, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. A helytörténeti munkák közül elsőként, írt az 1944/45-ös magyarellenes atrocitásokról, az 1994-ben megjelent Halottak napja Bajmokon című könyvében. Fontosabb publikációk: – A közoktatás története Bajmokon. Minerva, Szabadka, 1985. – Halottak napja Bajmokon. Cnesa, Bajmok, 1994. – Zömmel magyarok és németek. In: Rémuralom a Délvidéken. [Szerk. Csorba Béla, Matuska Márton, Ribár Béla]. Újvidék, Atlantis, 2004. 107-116. – Délvidék 1848–1849. Grafoprodukt, Szabadka, 2008. – Az ártatlan áldozatok kutatásának eredményei Bajmokon. In: Mementó 1944-45. [Szerk.: Szabó József], Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, Bajmok, 2010. 45–58.

Molnár Tibor levéltáros
	Születési dátum: 1966.08.06. Kutatási terület: A Délvidék I. és II. világháborús emberveszteségei, I. világháborús katonatemetők a Délvidéken, 1944/45-ös magyarellenes atrocitások a Délvidéken
Az elemi és középiskolát Zentán végezte. 1986 és 1992 között a szarajevói Tudományegyetem hallgatója volt, 1993-ban diplomázott. 1991-től a zentai Történelmi Levéltár munkatársa: 1993-ban segédlevéltárosi, 1994-ben levéltárosi képesítést szerzett. 1999 óta az intézmény igazgató-helyettese. Tagja a Vajdasági Levéltáros Egyesületnek, a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének, valamint a Tiszántúli Történész Társaságnak. Fontosabb publikációk: – Az I. világháború zentai áldozatai. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Zenta, 2001. – Kanizsa község I. világháborús hősi halottai. Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu, 2003. – Zenta és Magyarkanizsa községek II. világháborús hősi halottjai. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Zenta, 2003. – A zentai bíróság 135 éve. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Zenta, 2007. (kétnyelvű – szerb-magyar – kiadvány) – Óbecse, Péterréve és Bácsföldvár első világháborús (1914-1918) katonai áldozatai. Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, Zenta, 2010. (kétnyelvű – szerb-magyar – kiadvány)

Pelyach István történész
	Születési dátum: 1959.09.22. Kutatási terület: Az 1849/49-es forradalom és szabadságharc
1959-ben Tiszalökön született. 1974-78 között a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban tanult. 1978-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karára, történelem-pedagógia szakra. Szellemi műhelye az Eötvös József Kollégium volt, részese azon kis munkacsoport létrehozásának, amely 1848/49 forrásorientált megismerésére törekedett, s melynek vezetője Katona Tamás volt. 1984-ben diplomázott. 1985-től a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) oktatója. Elismert szaktekintélyként rendszeres előadó különböző történelmi konferenciákon (Párizs, London, Sumen, Bukarest stb.) a magyarországi reformkor és az 1848–49-es szabadságharc témakörökben. Számos publikációja jelent meg könyv formátumban, jelenleg az AETAS Történettudományi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Pető Bálint Dr. történész
	Születési dátum: 1977 Kutatási terület: A magyarkanizsai, illetve a szentesi sajtó története
Történész a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója (oktatott tárgyak: Közép-Kelet-Európa története a XX. században; régiók az Európai Unióban, társadalmi ismeretek, személyiségfejlesztő kommunikációs tréning, kommunikáció, viselkedéskultúra, üzleti kommunikáció, újságírói ismeretek) Fontosabb publikációk: – Harminchét erősség a Várvidékről.Kairosz Kiadó, 2005. Budapest – Hetvenhét vár Erdélyből. Kairosz Kiadó, 2004. Budapest – Ötvenhét vár a Felvidékről (önálló kötet, magánkiadás, 2003.) – Az egri vár átépítése erőddé 1552-1596 között. In: Belvedere Meridionale, 2001. XIII. évf. 1–2. szám, 4–39. – Magyarkanizsa városi státusának első esztendeje a helyi sajtó tükrében. In: Délvidéki Szemle, 2014. I. évf. 1. szám, 31–39.

Szabó Pál Dr. történész, jogász, jogtörténész
	Születési dátum: 1974 Kutatási terület: Balkáni magyar–bizánci–oszmán-török–szerb kapcsolatok a 14–15. században, hadtörténeti, politikatörténeti vonatkozásban
1974-ben született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Gimnázium elvégzése után, 1999-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogászként, majd 2003-ban és 2006-ban a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán, illetve a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos bölcsészként és tanárként diplomázott. Oktatóként 2004-óta vesz részt a felsőoktatásban. Először a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán megbízott külső óraadóként, az SZTE-BTK oktatójaként 2007-től pedig doktoranduszként főleg középkori jogi–jogtörténeti tárgyakat tanított (A középkori magyar jog I-II; Werbőczy Hármaskönyve; Árpád-házi királyok törvényei; Vegyesházi-királyok törvényei). 2010–2014 között tudományos segédmunkatársként dolgozott a Magyar–bizánci kapcsolatok a 10–15. században a történelem, politika, művelődéstörténet, egyház és jog területén című OTKA (K 81 485) pályázat keretében, az SZTE-BTK Történeti Segédtudományok Tanszékén. 2014-ben védte meg doktori (PhD.) disszertációját – az SZTE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola medievisztika alprogramjának keretében (1440– Nándorfehérvár első oszmán–török ostroma és előzményei). Tagja a Magyar Bizantinológiai Társaságnak, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesületnek és a Vásárhelyi Történelmi Kör társelnöke. Emellett aktívan jelen van a kortárs magyar irodalmi életben is. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Szegedi Írók Társasága elnöke. A Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportjának titkára. Három verseskötete jelent meg. Jelenleg a Nemzeti Művelődési Intézet kulturális közfoglalkoztatottja. Fontosabb publikációk: – 1440-Nándorfehérvár első oszmán–török ostroma és előzményei. Doktori értekezés. Szeged, Areión Könyvek. Szeged, 2015. 260 old. – Belgrád 1915. évi osztrák-magyar, német ostroma és elfoglalása. Évkönyv 5. Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület. Szerk.: Tomik Nimród. Topolya, 2015. 5–16. – Ostromolhatta-e I. Bayezid szultán Belgrádot? Középkortörténeti tanulmányok 8. A VIII. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2013. június 17–19) előadásai. Szerk.: Tóber Márta, Maléth Ágnes. Szeged, 2015. 315–330. – Elvinni… vagy elvenni? – VI. (Bölcs) Leó császár rendelete és annak előzményei a nőrablásról. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXXIII. Miskolc University Press, 2015. 101–121. – „kitolta Vazul szemeit” – a megvakítás büntetésének bizánci eredetű gyakorlata a XI–XIII. századi Magyarországon, valamint a szláv és az oszmán-török jogi régiókban. Bácsország 2011/2 (57.). 82–85.

Teleki Júlia helytörténet kutató
	Születési dátum: 1943.12.28. Kutatási terület: Magyarellenes atrocitások a Délvidéken 1944-45.
Helytörténeti kutató, békeharcos. Édesapját 1944-ben Csurogon ártatlanul meggyilkolták, Júliát - egy évesen - családjával a Jareki haláltáborba internálták. Helytörténeti kutatóként a kilencvenes évek elejétől foglalkozik a délvidéki magyarok 1944/45-ös tragédiájával. Neki köszönhető a csurogi, zsabjai, becsei és környékbeli áldozatok nevének és adatainak összegyűjtése. Első könyve 1996-ban jelent meg. Fontosabb publikációk: – Visszatekintés a múltba. Napló, Újvidék, 1996. – Keresem az apám sírját. Logos, Tóthfalu, 1999. – A csurogi magyarok meghurcoltatása. In: Rémuralom a Délvidéken. [Szerk. Csorba Béla, Matuska Márton, Ribár Béla]. Újvidék, Atlantis, 2004. 107-116. – Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007. – A csúrogi magyarok meghurcoltatása. In: Memento 1944-45. [Szerk.: Szabó József], Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, Bajmok, 2010. - Göröngyös utakon. Az eltelt idő a koncentrációs táborból való szabadulásunk a megbékélés napjáig. A szerző saját kiadása, Óbecse, 2014.